Istennek terve és célja van mindnyájunk életével, és ez a terv eredetileg a házasságot is tartalmazta. Ha arra törekszünk, hogy Isten tetszésére, az Ő akarata szerint éljünk, akkor töltjük be létünk értelmét (Jel 4:11). Sok boldogtalanságot elkerülhetnénk, ha belátnánk, ellenségünk nem a másik emberben keresendő, hanem Sátánban, aki el akarja rabolni tőlünk azt az örömet, ami a győzelem kulcsát jelenti számunkra: az Istennel mint Tervezőnkkel való kapcsolatunkat.
Még mielőtt a bűn bejött volna a világba, Isten volt az, aki először kimondta, hogy valami „nem jó”. A teremtés hat napja alatt minden, amire rátekintett, jónak tűnt számára, egy dolgot kivéve: az ember egyedül volt. Erre mondta Isten, hogy ez „nem jó” (1Móz 2:18-20). Az embernek szüksége volt valakire, aki osztozhatott vele megbízatásában, aki megértéssel és szeretettel válaszolhatott megnyilvánulásaira, és teljes szívből együtt tudott vele működni Isten terveinek kivitelezésében.
„Az ember nem magányra lett teremtve. Társas lények vagyunk. Társ nélkül az Éden szemet gyönyörködtető ligetei, és örömteljes munkálatai sem tudtak volna tökéletes boldogságot adni az embernek. Még az angyalokkal való közösség sem tudta volna betölteni Ádám szükségletét. Együttérzésre és társra volt szüksége, és nem volt senki, aki ugyanazzal a természettel bírt volna, mint ő – aki képes lett volna az ő szintjén szeretni és szeretve lenni.” (E.G. White, Küzdelem és bátorság, 14.o.)
A megoldás Éva volt: az első nő és egyben az első feleség. Ő volt az a segítőtárs, akit Isten Ádámnak teremtett. Ő volt Isten megoldása az ember segítő- és társszükségletére. Együtt alkottak tökéletes egészet.
Ez Éva leányainak isteni hivatása. Ugyanakkor szomorú de igaz, hogy világunk hagyományai mára már annyira eltorzították ezt a gondolatot, hogy sok testvérnő lealacsonyítónak tartja a „segítőtárs” megjelölést. A társadalom olyasvalakit ért segítő, vagy segédmunkás alatt, akinek – mivel nem ért el nagy anyagi vagy tudományos sikereket –, éhbérért kell mindenféle megalázó és nehéz munkát végeznie a puszta létfenntartás érdekében. Dicsőség az Úrnak, hogy ő nem erre gondolt, amikor „SEGÍTŐTÁRSAT” adott az embernek!
Egy tökéletesen segítőkész társ szerepe semmivel sem alacsonyabb rendű, mint azé, akit Isten „fejnek” nevez. A vezető hatalmi pozíciója nem azt jelenti, hogy ő jobb, pusztán csak azt jelenti, hogy a segítőtársa azért van ott, hogy segítse a másikat még jobban végezni a munkáját! Az alárendelődés semmit nem csorbít a méltóságon, ha ez egy magasabb célt szolgál.
„Megnyerte a jót, a ki talált feleséget, és vett jóakaratot az Úrtól!” (Péld 18:22)
Ha feleség vagy, tudd meg: arra lettél teremtve, hogy egy szükséget betöltsél. Ebben a mivoltodban pedig igen nagy nyereség lehetsz, mint férjed szükségleteihez illő segítőtárs.
Isten arra teremtett, hogy férjedhez illő segítőtárs legyél, hogy támogasd őt, termékenyebbé és hatékonyabbá tedd őt mindabban, amit tenni szeretne. Isten terve számomra, mint feleség számára az, hogy alkalmas és hozzáillő segítőtársa legyek férjemnek. A döntés a kezemben van, hogy milyenné szeretném tenni házasságomat: vagy az Isten rendje szerinti szent intézményként kezelem, vagy a mai világ felborult szerepeihez igazítom.
„…Mert nem is a férfiú teremtetett az asszonyért, hanem az asszony a férfiúért.” (1Kor 11:8-9)
Tudom, hogy ez őrültségnek és badarságnak tűnik, és teljesen ellentétes korunk általános gondolkodásmódjával, mégis arra a következtetésre jutottam, hogy sok dolgot csak azért gondolunk igaznak, mert Sátán elferdítette (vagy legalábbis megpróbálta elferdíteni) Isten eredeti tervét, hogy mennyei lázadása nyomán káoszt és anarchiát hozzon a mi világunkba is. De ne feledjük el: a házasság Isten terve. Valami azonban elromlott.
Nézz szét magad körül, kedves Testvérem! Nézd meg a saját házasságod, az anyukád házasságát, a legjobb barátod házasságát: Mi a probléma? Vajon a Tervező hibája, hogy valami nem jól mőködik, vagy inkább az, hogy mi nem követtük a használati útmutatót?
„Az első házasságot Isten szerezte. Ez az intézmény tehát személyesen a világegyetem Teremtőjétől ered. ’Tisztességes minden tekintetben a házasság’ (Zsid 13:4). Ez volt Isten egyik legelső ajándéka az ember számára, és ez egyike annak a két intézménynek, amelyet Ádám bukása után is magával vitt az Éden kapuin túl. Amikor valaki felismeri és betartja azokat az isteni alapelveket, amelyek ezt a kapcsolatot meghatározzák, a házasság áldást jelent: biztosítja fajunk erkölcsi tisztaságát és boldogságát, gondoskodik az ember társas szükségleteiről, és megerősíti a testi, értelmi és erkölcsi természetet.” (E.G. White, Hit, ami által élek, 251.o.)
Meglep, ha azt mondom, hogy Isten téged mint drága ajándékot adott a férjednek? Isten erre teremtett téged, ez létezésed célja. Ez is meglep? Hadd kérdezzek tőled valamit: Isten akarata szerint tennél, ha szeretnéd és tisztelnéd a férjedet, és az ő szükségleteihez illő segítőtársa lennél? Ha a válaszod igen, akkor megértetted, hogy Isten akaratának betöltésére lettél megteremtve, és ezért létezel (Jel 4:11). Akkor vagy összhangban az Alkotó tervével, ha betöltöd ezt a szerepedet.
„…a ki pedig férjhez ment, a világiakra visel gondot, mimódon kedveskedhessék a férjének.” (1Kor 7:34)
Függetlenül attól, hogy ki vagy, illetve milyen képességeid vannak, Istennek az a terve számodra, hogy a férjedhez illő segítőtárs legyél.
Lehet, hogy megkérdőjelezed, Isten akarja-e vajon, hogy egy olyan férfi segítőtársa légy, akinek a viselkedése korántsem kívánatos, de ki mondta, hogy neki ezt valaha is ki kell érdemelnie? Csakis akkor tudod nőiességedet kiteljesíteni, ha teremtett természeted ő szerint működsz. Fel sem merül az a kérdés, hogy jobban tudnád-e a dolgokat csinálni, mint a férjed; a kérdés az, hogy te azt teszed-e, amire teremtve lettél, ill. hogy Istennek teszed-e, és nem embereknek.
„Hatalmas munka áll előtted, egy szent és nemes hivatás: bemutatni egy hőséges feleség és édesanya keresztény erényeit; szeretetreméltónak, türelmesnek, kedvesnek lenni, ugyanakkor szilárdan állni minden otthoni teendő végzése közben; megtanulni helyes módszerekkel és egyben türelemmel nevelni a gyermekeidet, hogy ők is megtartsák az Úr útját. Mint Isten alázatos gyermeke, tanulj Krisztus iskolájában; ragadj meg minden lehetőséget, hogy folyamatosan fejleszd képességeidet, hogy a legtökéletesebb, legalaposabb munkát végezhesd otthon – mind elvek, mind példamutatás tekintetében.” (E.G. White, Bizonyságtételek a nemiségről, 40.o.)
„A család a legszorosabb, leggyöngédebb és legszentebb kötelék a földön. Isten eredeti terve szerint ez az emberiség javát szolgálja, és ma is áldás lehet, ha a két fél úgy lép be a házasság szövetségébe, hogy előtte Isten félelmében, tudatosan mérlegelték felelősségüket.” (E.G. White, Hit, ami által élek, 251.o.)
Bízom benne, hogy neked is az a vágyad, hogy Isten tetszését keresd életed minden területén. Ő világos útmutatást adott nekünk Igéjében. Fogadjunk meg minden olyan tanácsot, amely Isten Igéjével összhangban arra irányul, hogy énünket keresztre feszítve Neki szerezzünk dicsőséget! Ez nem könnyű dolog, de Isten lelke mindenki számára rendelkezésre áll, aki kész feladni saját akaratát, és Krisztus Jézusban elrejtett életet kíván élni.
Egyetlen utolsó kérdésem van hozzád: Ha Isten teremtene egy olyan nőt, aki tökéletesen alkalmas arra, hogy a férjed segítőtársa legyen, lennél Te ez a nő?
Testvéred a Krisztusban,
Naomi Morris