„És ímé eljövén egy bélpoklos, leborula előtte, mondván: Uram, ha akarod, megtisztíthatsz engem. És kinyújtván kezét, megilleté őt Jézus, mondván: Akarom, tisztulj meg. És azonnal eltisztult annak poklossága. És monda néki Jézus: Meglásd, senkinek se szólj. Hanem eredj, mutasd meg magadat a papnak, és vidd fel az ajándékot, a melyet Mózes rendelt, bizonyságul nékik.” (Mt 8:2-4)
„…Hozzanak a megtisztulandó emberért két élő, tiszta madarat… Az egyik madarat öljék meg cserépedényben, forrásvíz felett. Az élő madarat pedig… mártsa be… a megölt madárnak vérébe a forrásvíz felett… És [a pap] hintse meg a poklosságból megtisztulandó embert hétszer, és ítélje azt tisztának; az élő madarat pedig bocsássa szabadon a mezőre.” (3Móz 14:5-7)
Sokan úgy gondolják, az ószövetségi rendszer pusztán a törvényekről, parancsolatokról szólt. Ha azonban alaposan megvizsgáljuk a Mózes által elrendelt, Istentől származó szertartásokat, akkor felismerhetjük bennük a hit általi üdvösség csodálatos örömhírét.
A leprás ember megtisztulási szertartása ezt az örömhírt hirdeti az ószövetségben. Az ember Jézus Krisztus helyettesünk lett, és meghalt, hogy mi élhessünk Általa. Átokká lett értünk, hogy mi isteni áldások részesei lehessünk Őbenne. De mit is jelent mindez? És milyen következményei vannak ennek hétköznapi életünkre nézve? Erről szól a következő cikk. Továbbá a fenti ige témáját részletesen magyarázza legújabb kiadványunk: Megtisztulás a bűn leprájából.
Sánta János