Íme, két igazság, amit kikezdhetetlennek tartok:

1. Isten hűséges, mindig megtartja ígéreteit.
2. Isten minden ígérete csak és kizárólag hit által nyerhető el, nincs más út.

Mondok egy példát: ha odanyújtok neked ezer dollárt, és ezt mondom: „Itt van, tessék, ez a tiéd!” – neked ki kell nyújtanod a kezed, hogy elvedd. Nem a nyelved vagy a lábad kell kinyújtanod, hanem a kezed. Miért? Azért, mert a kéz az az eszköz, amivel a dolgokat el lehet venni. Erre lett tervezve, és ha nem használod, előfordulhat, hogy sok ajándék, amit kapsz, végül soha nem jut el hozzád. És ez nem azért van, mert nem kaptál ajándékokat, hanem azért, mert nem vetted el őket.

Ugyanez igaz lelki síkon is, azzal a különbséggel, hogy ebben a világban nem a kéz, hanem a „hit” az az eszköz, amivel el lehet venni Isten ajándékait. A hit az Isten által megígért ajándékok bármelyikét el tudja venni, csakhogy a mi hitünk valójában olyan, mint egy bénult vagy elszáradt kéz, ami képtelen megragadni azt, amit Isten már megadott nekünk. Ez a tényleges helyzetünk. Nem úgy áll a dolog, hogy Isten ne adná meg, amit kérünk, hanem mi nem vesszük el, mert a hitünk bénult. Nem hiszünk, nem bízunk Őbenne. Ez nem kritika, és nem is vád. Ha valakinek béna a keze, nem kell emiatt kárhoztatnia magát, ellenben hasznos lehet, ha megtudja, mit tehet ellene. Ami a hitet illeti, ezt a béna kezet meg lehet erősíteni – és erre van leginkább szükségünk: megtenni mindazt, ami hozzásegít az Istenben és ígéreteiben való tökéletes bizalom kialakulásához.

Jól példázza ezt az igazságot a Máté 17-ben feljegyzett eset, amikor a tanítványok nem tudták kiűzni az ördögöt a fiúból. Bár Isten akarata volt az ördög kiűzése, ők mégsem tudták megtenni. Isten erőt és felhatalmazást adott nekik, de nem tudtak élni vele. Isten akarata csak akkor teljesült, amikor Jézus megjelent, és a tanítványok kérdésére: „Mi miért nem tudtuk azt kiűzni?” – az Úr így felelt: „A ti hitetlenségetek miatt.”

Ez a mi problémánk is. Az igazi hit nagy ritkaság, és Isten népének leginkább arra lenne szüksége ma, hogy tökéletes bizalomra jusson el a Vele való kapcsolatában. Ez a fajta kapcsolat és bizalom viszont nem jön létre erőfeszítések nélkül. Elengedhetetlen, hogy időt töltsünk Istennel, tudatosan törekedjünk az Ő szemlélésére, és életünket Istenre hangolva éljük. Ez erőfeszítéseket követel, és a legtöbb ember nem áll készen arra, hogy munkát fektessen ebbe, pedig nincs más út.

Van egy biztos jele annak, hogy a hitünk nem valódi hit: csak nézz végig az életeden! Egy nap hányszor vagyunk engedetlenek Iránta, akár kis dolgokban is? Ha ugyanis tényleg hiszünk és bízunk Istenben, akkor hogyan lehetséges, hogy életünkkel tudatosan is áthágjuk akaratát? Ugyanaz a hit, ami arra késztet, hogy életünket alárendeljük Neki, képes megragadni ígéreteit is. Az önfejűség és az engedetlenség viszont biztos jelei annak, hogy nincs valódi hitünk.

Nem Isten tartja tehát vissza az áldásokat, hanem mi nem tudjuk elvenni azokat. Ez lelki szegénységünk valódi oka. Törekedjünk megismerni Őt, hogy szívünkben fellobbanhasson az igazi hit lángja, és az Ő csodálatos ígéretei mind beteljesülhessenek életünkben!

David Clayton